+36 30 397 0355, +36 30 939 9261, +36 30 955 7375 olvasokorok@gmail.com

Az olvasókörök fő funkciója a 21. században is az maradt, ami a 19. századi indulásuk idején volt: a művelődés és a közösségépítés. Hozzájuk adódik a hagyományőrzés, hiszen ma már nosztalgikus emlék számos olyan tevékenység, amely néhány évtizede még a mindennapok része volt. Hódmezővásárhely az olvasókörök városa volt, és maradt. A Csúcsi Olvasókör farsangi vetélkedőjén idén 14 csapat versengett.

– Mindenki hozott egy zoknit, és a végén mindenki egy bábbal ment haza. Kis útmutatással, közösen a semmiből alkottak valamit – mondja Dr. Szóró Ilona, az Olvasókörök Szövetségének alelnöke. Ez volt az utóbbi idők egyik legsikeresebb kézműves foglalkozása.

Hiába van mindenkinek tévéje meg okostelefonja, ezek nem helyettesítik a személyes kapcsolatokat és a közösséget – folytatja. – Közülünk a szerencsésebbeknek megvan a kis családja, ahol szeretjük egymást, számíthatunk egymásra. Az olvasókör hasonló – a vér szerintinél picit nagyobb, biztonságot, szeretetet adó család.

A szövetség összesen 20 olvasókört köt össze – közülük 17 működik Magyarországon, 2 (Szabadkán és Újvidéken) a Vajdaságban, egy pedig az Arad melletti Lippán, Romániában. Maga az elnök asszony a budapesti Kölcsey Ferenc Olvasókör vezetője. A fővárosban a közösségi élet inkább események – könyvbemutatók, író-olvasó találkozók – köré szerveződik. Mint mondja, a vidéki közösségekben erősebb a hagyományőrzés vonala.

A szövetség évente 3-4 alkalommal tart „ülésszakot”, rendszerint más helyszínen. Az elnökség tagjain kívül „egyszerű” tagokat is várnak, hiszen nemcsak programokat beszélnek meg, hanem közösen részt vesznek valamilyen kulturális eseményen. A házigazdák mindenben segítenek a vendégeknek, a közös programok közel hozzák egymáshoz a távol élőket is. A határon túli olvasókörök tagjainak segít mindez a magyar identitásuk megőrzésében.

A Csúcsi Olvasókör az egyik legaktívabb a városban. Csúcs az egyik városrész neve, a város „csücske”. Az itteni olvasókört is bezáratták a kommunisták uralomra jutása után, és csak az 1990-es évek elején nyithatott meg újra. Persze a közösségi élet közben sem szünetelt, csak akkoriban a Hazafias Népfront pecsétjét kellett ütni a billiárd klubra és a szüreti bálra is, és a Nemzetközi Nőnap mellett a Május 1-jét is megünnepelték.

Kis Imréné, az olvasókor vezetője örül, hogy a farsangi vetélkedőre minden eddiginél több, 14 négytagú csapat nevezett. Sokféle témából kapnak ilyenkor feladatot a versenyzők – más olvasókörök, városi civil szervezetek képviselői. Jelenlegi és hajdani hódmezővásárhelyi épületeket, helyszíneket kellett például felismerni. Egy másik kérdés a város és környéke madarairól szólt: a képsoron húsz madárfajt kellett megnevezni, és a laptopról elhangzó madárhangokat hozzájuk párosítani.

A helyiségen osztoznak a Csúcsi Kertbarátokkal, minden hónap második fele az olvasóköré. Havonta több rendezvényük is van, rendszerint ebéddel, vacsorával. Náluk nagyon erős a hagyományőrzés: szüreti, farsangi bál, pünkösdi ünnepség, disznótor mellett minden nyáron felelevenítik a kézi aratást, ősszel a kézi kukoricaszedést és a kukoricafosztást. A gazdálkodó Gila család biztosít gabonát, lábon álló kukoricát, helyiséget mindehhez.

A vetélkedőn is látni, a tagok többsége az idősebb korosztályhoz tartozik. De egyre több a fiatalabb, 40-60 év közötti tagjuk is. Feltűnő, hogy közel azonos arányban jönnek el a férfiak is. Mindenki segít, amit tud. A városi önkormányzat hivatásos közösségfejlesztőkkel is segíti a munkájukat. Kapcsolatban állnak a közeli iskolával, óvodával.

Bámulatos, mennyi tehetség szunnyad az emberekben, amit megmutatnak, ha módjuk van rá. Gyakran van kiállítás a kézimunkákból – de az egyik asszonynak, aki fantasztikus papírszobrokat készít, márciusban már önálló kiállítása is nyílik a városi könyvtárban.

Forrás: COLOURCOOP