1. A hajdúszoboszlói olvasókörök története

Az olvasókörök olyan regionális társadalmi szervezetek, amelyek a tagok irodalmi és kulturális ismereteinek bővítésére jönnek létre. Kialakulásuk a polgárosodás kezdeteihez köthető. Magyarországon a XIX. század elején Széchenyi István szorgalmazta elterjesztésüket, ekkortól kezdődően beszélhetünk olvasóköri mozgalomról. Sorra alakultak az olvasóegyletek, és a kaszinók, amelyek a közművelődés bölcsőjévé váltak. Kisebb településeken itt jöttek létre az első könyvtárak, lehetőség volt újságolvasásra, kulturált szórakozásra, bankettek és előadások szervezésére.
Az egyletek működését a Belügyminisztérium engedélyezte a szervezet alapszabálya alapján.
Hajdúszoboszlón 1840-ben jegyezték be az első olvasóegyletet. (a város 1606 óta hajdú település, de a hajdú előnév csak 1901. évtől kezdődően hivatalos, ezért az 1800-as években alakult olvasókörök még szoboszlói szervezetek.) Az 1848-as szabadságharc leverése visszavetette az olvasóköri mozgalmak terjedését is, csak a kiegyezés, azaz 1867 után indultak újra. Hajdúszoboszlón 1874-ben alakult újjá az egykori olvasóegylet, majd elindult a területileg szerveződő olvasókörök kialakulása. A város közigazgatási egysége 1948-ig a tized volt, amely a történelmi múltra utalt, hiszen 1606-ban Bocskai István lovas katonáit telepítette Szoboszlóra. Az olvasókörök terjedése Hajdúszoboszlón a tizedolvasókörök kialakulását eredményezte. A városban az 1900-as évek első felére minden tizedben működött olvasókör, emellett volt úri kaszinó, iparos olvasókör, dalárda és gazdakör.

A teljesség igénye nélkül néhány dátum a hajdúszoboszlói olvasókörök engedélyezéséről:
– 1886. 04. 26. Iparos Olvasókör
– 1887. 01. 09. Függetlenségi Olvasókör (I. tized)
– 1892. 02. 21. Polgári Olvasókör (VI. tized)
– 1900. 02. 18. Polgári Olvasókör (III. tized)
– 1901. 04. 14. Vasút utcai Polgári Olvasókör (VII. tized), később Bocskai Polgári Olvasókör nevet veszi fel,
– 1904. 05. 08. Polgári Olvasókör (IV.–V. tized)
– 1905. 08. 01. II. Tizedbeli Polgári Olvasókör.

Az olvasókörök saját székházzal rendelkeztek, amelyben volt nagyterem a társas összejövetelekhez, kisterem, vagy olvasóterem a könyvek és folyóiratok tárolásához, használatához, söntés a korlátolt italméréshez, és egy szolgálati lakás a körszolga (gondnok) részére. Az olvasókörök tagjai férfiak voltak, de a társas összejöveteleken az asszonyok is részt vettek. A hajdúszoboszlói olvasókörök taglétszáma 100–200 fő volt. Az alapszabály meghatározta a tisztségviselők nevét és feladatait. Az olvasókörök vezető tisztségviselői: elnök, két alelnök, jegyző, könyvtárnok, pénztáros, háznagy, háromtagú számvizsgáló bizottság és 20 tagú választmány. Évente két–három alkalommal közgyűlést tartottak, amelyről jegyzőkönyvet vezettek, emellett volt pénztárkönyv, tagnyilvántartó könyv és leltárkönyv. A tagok a közgyűlés által meghatározott tagdíjat fizették. Rendszeresek voltak az előadások gazdasági és történelmi témákban, és tartottak bemutatókat a technikai újdonságokról. Rádiót lehetett hallgatni, a repülésről is volt bemutató és előadás.
A hajdúszoboszlói olvasókörök a világháborúk alatt nem működtek, de mindkét háború után rövid idővel újraindultak. A szoboszlói olvasókörök virágkora a két világháború közötti időszakra tehető, ekkor volt a legtöbb előadás, bankett, jótékonysági bál. A második világháború után is újraindult az olvasóköri mozgalom, de 1949-ben belügyminiszteri rendelettel megszüntettek minden olvasókört Magyarországon, tagságukat feloszlatták, székházukat, könyvtárukat államosították, irataik szétszóródtak. A hajdúszoboszlói olvasókörök jegyzőkönyvei, leltárkönyvei is nagyon hiányosan maradtak meg. Két intézményben, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban, és a Bocskai István Múzeumban található néhány dokumentum.
A hajdúszoboszlói olvasókörök szerepéről és történetéről az alábbi művekben olvashatunk részletesebben:
– Tanulmányok Hajdúszoboszló történetéből; Hajdúszoboszló 1979., 75–106. o.
– Hajdúszoboszló monográfiája; Hajdúszoboszló 1975., 477–509. o.
– Vékonyné Kovács Gabriella: A szoboszlói olvasókörök története; Szókimondó, 2014. 4. szám, 17–21. o.

2. Az újjáalakult polgári olvasókör

2014. február 27-én tagtoborzó alakuló ülésre hívták a Hajdúszoboszló lakóit régi, 65 évvel korábbi várostörténeti emlékekre hivatkozva. „Élesszük újjá az olvasókört városunkban!”
Alapvető cél a hajdúszoboszlói szellemiség erősítése, a városban több mint 100 évig működött virágzó olvasóköri mozgalom hagyományaira építve. Legyen az új szervezet, az olvasókör, a hajdúszoboszlói lakosok, és a Hajdúszoboszlóról elszármazottak, de a várossal ma is szoros kapcsolatban álló személyek szervezete, akik rendszeresen találkoznak, és előadások, rendezvények alkalmával ismerkednek a várost érintő aktuális kérdésekkel, irodalmi és helytörténeti dokumentumokkal.
Az alapvető cél megfogalmazását és a tagtoborzást Dr. Kovács Béláné, a Debreceni Egyetem Könyvtár informatika tanszékének nyugdíjas oktatója végezte.

Az alakuló ülést Bodó Sándor a megyei közgyűlés elnöke, aki ma az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára és Hajdúszoboszló országgyűlési képviselője, nyitotta meg, és jelen voltak a debreceni és a hajdúszoboszlói városi könyvtár képviselői. Az első előadást Vékonyné Kovács Gabriella, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár könyvtárosa tartotta, a hajdúszoboszlói olvasókörök történetéről, a régi jegyzőkönyveik alapján. A megjelentek többsége kinyilvánította, hogy az olvasókör tagja kíván lenni. Elhatározták, hogy az új szervezet neve legyen Hajdúszoboszlói Polgári Olvasókör, megállapodtak az alakuló közgyűlés időpontjában és kijelölték az első tisztségviselőket, akiknek az alakuló közgyűlésre el kellett készíteni az új szervezet alapszabályát. Így az olvasókör alapító tisztségviselői a következő személyek lettek: Dr. Kovács Béláné elnök, Fazekas Csaba alelnök, Szél Júlia, Bába Ágota és Kiss Lajos Sándor elnökségi tagok.
A Debreceni Törvényszék 2014. augusztus 26-án, 4472 számon jegyezte be egyesületként a Hajdúszoboszlói Polgári Olvasókört. Olvasókörünk 36 fővel alakult, jelenleg 47 fő a hivatalos létszám, amit nem tudunk tovább bővíteni, és annak legfőbb oka, hogy az olvasókör nem kapott önálló helyiséget, előadásait korlátozott számban tarthatja a Művelődési Központ helyiségében, de többször kellett a Református Anna Idősek Otthonában, vagy a Bocskai István Múzeumban helyet kérnie. Iratainak, könyveinek és informatikai berendezéseinek elhelyezése is gondot jelent. Az olvasókör 2015. június hónappal kezdődően a Szép Ernő Kollégiumban tartja rendszeres összejöveteleit.

Részlet az olvasókör alapszabályából:

„Az egyesület neve: Hajdúszoboszlói Polgári Olvasókör
Az egyesület székhelye: Hajdúszoboszló, Hősök tere 1.
Az egyesület célja: a hajdúszoboszlói szellemiség erősítése, a városban több mint 100 évig működött, virágzó olvasóköri mozgalom hagyományaira építve.
Az egyesület kiemelten fontos további célja a hely- és honismeret ápolása, a hazaszeretetre nevelés pártoktól és ideológiai áramlatoktól függetlenül.
Az egyesület feladatai:
– az olvasás népszerűsítése, Hajdúszoboszlóhoz kapcsolható irodalmi és helytörténeti művek megismerése előadások keretében,
– fiatalok bevonása az olvasóköri tevékenységbe, kapcsolat kiépítése iskolai könyvtárakkal,
– hagyományápolás, a helyi népi kultúra megismerése, városi múzeum látogatása
– látókör szélesítése, és a számítógép használat ösztönzése,
– megemlékezés az egyházi, és állami ünnepekről, részvétel a városi ünnepségeken,
– kapcsolattartás más városok olvasóköreivel.”

2.1 Hajdúszoboszlói Polgári Olvasókör működése

Olvasókörünk alapvető célja egy, a hajdúszoboszlói hagyományokon alapuló, lokálpatrióta kulturális közösség kialakítása és működtetése. Az olvasókör szervezete jó keretet biztosít ehhez. Hajdúszoboszlón a polgárosodás korszakában virágzó olvasóköri mozgalom működött, mint a közművelődést támogató civil szerveződés. Napjainkban is szükség van olyan közösségre, amely számba veszi a város értékeit, és azokat előadásokon, rendezvényeken élővé varázsolja.
Alapfeladata az olvasás népszerűsítése, helytörténeti emlékek gyűjtése és dokumentálása, rendszeres összejöveteleken a kulturált szórakozás lehetőségének megteremtése.
Az olvasókör működése során: író-olvasó találkozókat rendez. A Főnix versmondó körrel közösen évente Wass Albert felolvasó maratont szervez. Előadókat hív közérdeklődésre számot tartó témákban. Kiemelt feladatának tekinti a hajdúszoboszlói születésű Gönczy Pál államtitkár szellemiségének ápolását. 2017-ben az ismert politikus és pedagógus születésének 200. évében, megemlékezéseket, városi ünnepségeket, konferenciát szervezett. A pedagógus naphoz kapcsolódóan a Hajdúszoboszlói Református Egyházközséggel együttműködésben Gönczy Emléknapokat tart. Gönczy Pál munkássága a Hajdú-Bihar megyei értéktárnak is része. Témáihoz kapcsolódó szakmai kirándulásokat szervez (határon túlra is: Nagyvárad, Nagyszalonta, Kassa). Kapcsolata van a város iskoláival, diákokat hív versmondásra, felolvasásra. Tagjai részt vesznek a városi ünnepségeken. Helytörténeti vonatkozású kutatásainak egyike volt például a Hajdúszoboszló körzetében működő egykori tanyai iskolák történetének megismerése. Tagja az Olvasókörök Szövetségének, részt vesz olvasóköri találkozókon, ahol szakmai tapasztalatok szerez. Az olvasás népszerűsítésével részt vett a „Szoboszlói Nyár 2020” programsorozatban. Minden évben zenés adventi délután zárja az évet. Rendezvényeit a Hajdúszoboszlói Olvasóköri Füzetek című kiadványban mutatja be és népszerűsíti azokat. Ennek a magazin jellegű újságnak jelenleg a harmadik száma készül. Az olvasókör megjelenik az Interneten is, weblapot és Facebook csoportot is működtet. A http://szoboszloolvasokor.hu/ weboldal részletes képet ad az olvasókör működéséről, és érdekes dokumentumokat tartalmaz helytörténeti témákban. Tagjai nyugdíjas korú hajdúszoboszlói, vagy hajdúszoboszlói kötődésű lokálpatrióták.

3. A Hajdúszoboszlói Polgári Olvasókör rendezvényeinek témakörei
3.1 Irodalom
3.1.1 Író olvasó találkozók

Az olvasókör első összejövetele is egy író olvasó találkozó volt. 2014. március 26-án Kiss József Zoltán diaképekkel színesített előadásban mutatta be A Hajdúszoboszlói Gazdakör 100 éve című 2014-ben megjelent könyvét. Nagy volt az érdeklődés, mert városunkban a legtöbb család érintett a földművelésben. Hajdúszoboszló lakosainak számát tekintve az 52., de területe alapján a 17. az országban, három tájegység találkozásánál fekszik, a Sárrét-Berettyó vidéke a vízigényes gazdálkodásra, a Hajdúhát mezőgazdasági termelésre, a hortobágyi pusztaság állattartásra alkalmas. Történetileg is kapcsolódott a téma, mert 1914-ben a Függetlenségi Olvasókör alakult át a gazdakörré.
Dr. Bába Ivánt, a neves politikust és irodalomtörténészt, Bába Ágota elnökségi tagunk férjét is meghívtuk. Békés átmenet című könyvéről tartott előadást. A rendszerváltozás, azaz napjaink történelmének átfogó ismertetésére a rendelkezésre álló egyórás időkeret kevésnek bizonyult, sok kérdés, hozzászólás érkezett a hallgatóság soraiból.
Dr. Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész Hol vagy hazám? című könyvét a Nemzet földrajza a közép-európai himnuszokban alcímmel ismertette. A himnuszok elemzését összekapcsolta a bennük szereplő földrajzi nevekkel. Az elemzett verseket középiskolás diákok olvasták fel. A rendezvényt Dr. Sóvágó László, városunk polgármestere nyitotta meg.

Vida Lajos Palló a Köselyen című történelmi regényének bemutatását összekapcsoltuk a város élővizének, a Kösely folyó (patakocska) jellemzőinek ismertetésével. A mai Kösely adatait Búti Gergely olvasókörünk tagja, nyugdíjas mérnök ismertette. A múlt századi Köselyről Szép Ernő novelláját olvasta fel a Hőgyes Endre Gimnázium diákja. Vida Lajos regénye a XVII. században játszódik Szoboszlón, amikor még fontos és bővizű volt a városban a Kösely.

A múzeumban a műsor nyolc órás, a Művelődési Központban két órás volt. A hajdúszoboszlói rendezvényekről a városi tévé minden évben készített felvételt az első, a pénteki napon. 2019-ben Hajdúszoboszlón az országos rendezvény időpontjában Kádár József művész úr búcsúztatása volt, ezért nem tudott egyik szervezet sem csatlakozni a felolvasáshoz, de a 2020. évben már meg tudtuk tartani a felolvasást az országosan meghirdetett időpontban.

3.2 Helytörténet
3.2.1 Gönczy Pál munkássága

A Hajdúszoboszlói születésű Gönczy Pál (1817–1892) jelentős alakja a magyar közoktatásnak. A 2017. esztendő születésének 200., halálának 125. évfordulója, amelyre az olvasókör rendezvénysorozattal készült. Olvasókörünk végezte a Gönczy Pál emlékév előkészítését, az emléklap készítését.

Gönczy Pál halálának 125. évfordulóján, 2017. január 11-én a Hajdúszoboszlói Gazdakör és a Hajdúszoboszlói Polgári Olvasókör közös megemlékezést tartott. Gönczy Pál életét Dr. Kovács Béláné az olvasókör elnöke, prezentációval egybekötött előadásban ismertette. Gönczy Pál gazdasági módszereiről és bortermelői munkásságáról Kiss József Zoltán a gazdakör tagja beszélt.

Gönczy Pál családi sírboltja a Fiumei Úti Sírkertben található. Az emlékév első hónapjában a sír elhanyagolt állapotban volt. A védett sírként nyilvántartott emlékmű felirata alig volt olvasható. Az olvasókör elnöke és Bába Ágota elnökségi tag ezért levélben kérvényezte a sír felújítását a Nemzeti Örökség Intézetétől, Radnainé dr. Fogarasi Katalin főigazgató asszonytól, aki méltányolta a kérést. A 200 éves évforduló napjára, 2017. december 26-ára készen volt a megújult síremlék, és ismét olvashatóvá vált Arany János sírverse, amelyet a költő Gönczy Pál 18 éves lányának, Ilonának a halálára írt.

2018. január 10-én a hajdúszoboszlói Gönczy Pál Sport és Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola oktatói, tanulói és az olvasókör tagjai a Fiumei Úti Sírkertben megemlékeztek Gönczy Pál halálának 126. évfordulójáról, és megkoszorúzták a sírját.

Dr. Göőz Lajos, a Nyíregyházi Főiskola professzora Gönczy Pál kartográfiai munkásságáról tartott előadást A térkép megszólal magyarul címmel 2017. március10-én.

A Gönczy emlékhelyek felkeresésére az olvasókör egész napos kirándulást szervezett 2017. június 14-én. Első állomás Hajdúböszörmény határában a Zeleméri Árvanevelő Intézet emlékműve volt, ahol ünnepi beszédet mondott Kocsis Róbert önkormányzati képviselő, és a résztvevők elhelyezték a megemlékezés koszorúját. Ezután Gálospetri, az Érmelléki település meglátogatása következett, ahol Gönczy Pál a tanítói pályáját kezdte.

Gönczy Pál szobra Hajdúszoboszlón a református templomkertben található, ez a város első köztéri szobra. A Hajdúszoboszlói Polgári Olvasókör 2017. október 26-án városi ünnepséget szervezett a szobor koszorúzására és a Gönczy emlékfa ültetésére. Ünnepi beszédet Majoros Petronella önkormányzati képviselő mondott.

150 éves a népiskolai törvény címmel, 2018. november 17-én szakmai napot rendezett a Hajdúszoboszlói Polgári Olvasókör, és a Hajdúszoboszlói Református Egyházközség, a törvény jelentőségéről, és Gönczy Pál államtitkár munkásságáról. A szakmai napon Hajdúszoboszló város részéről Kocsis Róbert önkormányzati képviselő, a szervezők részéről Czető Norbert református lelkész köszöntötte a résztvevőket. A konferencia előadói: Schwarczwölder Ádám, történész, Dr. Megyeri-Pálffi Zoltán jogász, Biri Imre iskolaigazgató, Dr. Kéri Ildikó és Dr. Kéri Gáspár Gálospetriből érkezett helytörténészek, Fekésházi Tibor iskolaigazgató, és Fodorné Magyar Ágnes iskolaigazgató-helyettes voltak. A szakmai nap állófogadással zárult. 2018. november 18-án ünnepi hálaadó istentisztelet volt a református templomban, majd a Gönczy szobor megkoszorúzásával ért véget a kétnapos rendezvény.

A Hajdúszoboszlói Református Egyházközség és a Hajdúszoboszlói Polgári Olvasókör 2019-ben a pedagógus naphoz kapcsolódóan Gönczy Emléknapokat szervezett, hagyományteremtés szándékával. Dr. Daróczy Ágnes a Szép Ernő Kollégium igazgatónője ismertette Gönczy Pál pedagógiai munkásságának jelentőségét. Gönczy Pál életét Nagy Marianna református lelkész prezentációval kiegészítve mutatta be. Ezután a Hőgyes Endre Gimnázium és a Gönczy Pál Általános Iskola diákjainak verses összeállítása következett Arany János műfordításaiból. A délelőtti program játékos vetélkedővel ért véget. Ebéd után a diákok a Bocskai István Múzeum helytörténeti kiállítását látogatták meg. A rendezvény zárásaként a résztvevők megkoszorúzták Gönczy Pál református templomkertben álló szobrát.
2020-ban a járvány miatt diákok nélkül a szobor koszorúzása jelentette az emlékezést.

3.2.2 Bocskai István emlékezete

Bocskai István (1557–1606) Magyarország és Erdély fejedelme 1604–1606 között a hajdúk segítségével legyőzte a császári csapatokat, ez egyetlen győztes szabadságharcunk. A harcokat lezáró bécsi békében (1606. június 23.) rögzítették a fejedelem legfontosabb követeléseit, a magyar rendi országgyűlés visszaállítását, a protestánsok vallásszabadságát, és a hajdúkiváltságokat. Bocskai István, 1605. december 12-én Korponán kiadott kiváltságlevelével, saját birtokaira, hat hajdúvárosba (Kálló, Vámospércs, Nánás, Dorog, Hadház, Polgár) telepítette a hajdúkatonákat. Szoboszlóra a lovas hajdúkat telepítette, 1606. szeptember 2-án, a Kassán kelt kiváltságlevelével. Ennek emlékére Hajdúszoboszló szeptember 2-án ünnepli a város napját.

Dr. Berek Lajos professzor, ezredes és szobrász, 2014. október 15-én, a Bocskai szabadságharc első győztes csatájának, az Álmosd- diószegi csatának 410. éves évfordulóján volt a vendégünk. Bocskai szobrok köztereinken címmel tartott vetítéssel egybekötött előadást. A szerző több szobrot is készített Bocskai Istvánról, amelyek Kolozsvárott, Bihardiószegen és Tiszalökön láthatók, és ő készítette a hajdúszoboszlói református templom falán lévő Bocskai emléktáblát.

3.2.3 Tanyai iskolák Hajdúszoboszló határában

A Hajdúszoboszlói Polgári Olvasókör, helytörténeti munkásságának részeként, gyűjti a tanyai iskolák emlékeit. Az olvasókör tagjai között is vannak egykori tanárok, diákok, családtagok, akik szívesen emlékeznek.
Hajdúszoboszló területét tekintve az ország 17. legnagyobb városa: 238,7 km2 (41505 kat. hold). Lakosok száma szerint az ország 52. legnagyobb városa: 23 220 fő. Népsűrűség: 97/km2. Három földrajzi tájegység találkozásában fekszik: Észak- Északnyugatra a Hortobágy, Észak- Északkeletre a Hajdúság, Délre a Sárrét és a Berettyó vidéke.

Tanyai iskolák létesítése
Hajdúszoboszlón a XX. század fordulójára virágzó tanyagazdálkodás alakult ki. Sok család egész évben a tanyán élt. Az 1920-as évek közepéig csak a város belső területén működtek elemi iskolák, ezért a gyermekek iskoláztatása nagy nehézségbe ütközött, jóllehet az 1868-as népiskolai törvény kötelezően előírta a szülők számára gyermekeik iskoláztatását. A vármegyei közigazgatási bizottság 1923-ban rendelte el a tanyai iskolák felállítását. A bizottság 1925-ben hat tanyai iskola építését írta elő, amelyet a város nem tudott teljesíteni. 1926-ban három iskolában indult meg a tanítás, a továbbiakra haladékot kértek a minisztertől. Ezek az iskolák csak a 30-as évek második felére készültek el, és akkor kezdődött a tanítás.

Az iskolák államosítása
Hajdúszoboszló öt tanyai iskoláját a református egyház működtette, egy pedig alapítványi iskola volt. Hajdúszoboszlón az egyházi iskolákat 1948. június 16-án államosították és megszűnt a polgári iskola. Az elemi népiskola hatosztályos volt, a négyosztályos polgári iskolába 10–14 éves tanulók jártak. A nyolcosztályos elemi iskola megszervezésére 1945-től kezdődően került sor, és az 1946/47-es tanévtől kezdődően folyamatos. Az államosítás után két általános iskola alakult: a fiú- és a leányiskola. A hat tanyai iskolát kezdetben ezekhez sorolták be, ezekben az oktatás koedukált volt.

 A tanyai iskolák főbb jellemzői

Általában 2000 □-öl területen létesültek az iskolák. Egy □-öl: 3,596651 m², 2000 □-öl = 7193,302 m².

Épületeik a népiskola terveknek megfelelően készültek. Hajdúszoboszlón: kőből, cseréptetővel, egy tantermes iskolák, tanítói lakással.

A Köteles Tanyai iskola és a Kovács Gyula- féle iskola épülete egyforma volt. Tervezője Sváb Gyula (Budapest. 1879. július 31. – Budapest, 1938. január 10.) magyar építész, műegyetemi tanár, tanszékvezető, a népiskola-építési program egyik vezetője. 1908-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban műszaki tanácsosként dolgozott; ő irányította az iskolák építését. 1929-től a Műegyetemen a rajzi és tervezési tanszék tanára volt.

A hat tanyai iskoláról gyűjtött adatok, és visszaemlékezések megtalálhatók a weboldalunkon.

https://szoboszloolvasokor.hu/hajduszoboszloi-olvasokori-fuzetek-2019/

3.3 Zenés rendezvények

Olvasókörünk minden év decemberében zenés adventi műsorral búcsúztatja az évet. A rendezvényeket Fazekas Csaba az olvasókör alelnöke szervezi.
Az első évben 2014-ben Dinnyés József, az ismert zenész Tartsd meg azért népedet címmel tartott zenés adventi estet. Zsoltárok és népi karácsonyi énekek szerepeltek műsorán.

2015-ben Galánfi András, Kossuth-díjas (2017) népművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, Novellák címmel tartott zenés előadóestet, zongorán Fazekas Csaba, az olvasókör alelnöke kísérte. Galánfi András Hajdúszoboszlón született, tanárként dolgozott szülővárosában, de a szoboszlóiak ismerik fafaragói munkásságát, és sokszor hallhatták előadóművészként is, ezért ezen a rendezvényen is nagy volt az érdeklődés, zsúfolásig megtelt a rendelkezésre álló helyiség.

2016-ban Betlehemes játékot, adtak elő a Nádudvari Művészeti iskola diákjai. Az olvasókör tagjai megvendégelték a diákokat.

2017-ben Galánfi András előadóestje Sinka István műveiből.

2018-ban a Zichy Géza Zeneiskola tanárai adtak nagysikerű hangversenyt. Zongorán közreműködött Pap Éva, Majoros Zsolt kürtön, Dr. Mákné Simon Mária hegedűn és Hellné Kádár Edit gitáron. A műsoron Bach, Händel, Mozart művei hangzottak el. A művek között Galánfi András magyar költők karácsonyi verseit mondta el, valamint az est befejezéseként közösen énekeltünk néhány karácsonyi éneket. A zenészek és a művész igazi karácsonyi hangulatot teremtett.

2019-ben a Művelődési Központban tartottuk a zenés évadzáró adventi koncertet. Közreműködött a Kovács Máté Művelődési Központ citera együttese. Az alkalom bevezetéseképpen Bába Ágota, olvasókörünk elnökségének tagja Ady Endre: Karácsony című versét adta elő. A citera együttes vezetője évek óta Hellné Kádár Edit, tagjai szinte minden korosztályt érintenek. Szarvas Szilárd, ifj. Szarvas Szilárd, Szarvas Erika, Szarvas Léna, Szarvas Eliza, Bakó Loretta, Jeges Barbara, Dr. Pálócziné Dr. Négyesi Anna és Csendes Ferenc. Műsorukat három különböző stílusra osztották fel: alföldi betyárnótákat, népdalokat és karácsonyi énekeket adtak elő citerán és természetesen minden dalt énekkel színesítettek. Nagy örömmel és tapssal köszöntük meg műsorukat, melynek végeztével az olvasókör tagjai által sütött sütemények várták az előadókat és természetesen az olvasókör minden tagját. Mivel advent harmadik vasárnapja volt az olvasókör a Művelődési Központ előtt elhelyezett adventi koszorú ünnepélyes gyertyagyújtásán is részt vett.

2020-ban ez a rendezvényünk a koronavírus járvány miatt elmaradt.

További zenés rendezvényeink:

Bartók Béla születésének 135. évfordulójára emlékeztünk 2016-ban. Fazekas Csaba az olvasókör alelnöke ismertette a híres zeneszerző életét és hangfelvételeket játszott le műveiből. Két művet emelt ki a rendkívül gazdag életműből, a Cantata Profana kórusművet, és a Kékszakállú herceg vára című operáját.

Faragó Laura, Kossuth-díjas (2018), Magyar Örökségdíjas énekművész, népdalénekes 2016 áprilisában Napszentület felé című csángó műsorát mutatta be az olvasókörben. Lakatos Demeter moldvai csángó naiv költő versei, népi imádságok és csángó népdalok hangzottak el.

A műsor után a művésznő is részt vett a Szejdi-dúlás évfordulójának megemlékezésén, Szejdi-dúlás évfordulója Szoboszló gyásznapja. 1660. április 29-én Szejdi Ahmed, budai pasa megtámadta a várost, a hajdúk Kecskeméti Balázs kapitány vezetésével hősiesen védekeztek, azonban túlerőben lévő török sereg katonái lemészárolták őket, és felégették a várost.

3.4         Informatikai alkalmazások

Informatikai alapismeretek elméleti és gyakorlati elsajátítására 2018 júliusában felkértünk egy céget, amelynek a képviselői előadás keretében ismertették az internethasználat alapjait, és lehetőséget teremtettek arra, hogy az olvasókör tagjai laptopokon, vagy tableteken gyakorolhassanak.

Az olvasóköri tagok számára a számítógép használatát ösztönzi az is, hogy Facebook csoportot hoztunk létre, amelyből értesülhetnek a legfontosabb eseményeinkről, és bárki tölthet fel közérdeklődésre számot tartó információt. A csoportnak külső tagja is lehet.

Az olvasókör havi összejövetelein is használunk vetített képes előadást. Témáink ismertetését az olvasóköri tagok gyakran prezentációval kiegészítve mutatják be, és meghívott vendég előadóink számára is lehetővé tesszük a projektor használatát.

2015-ben önálló webcímet igényeltünk és szervert bérelünk weboldalunk működtetéséhez.

A https://szoboszloolvasokor.hu/ weblap szerkesztője az olvasókör elnöke.

3.5       Kirándulások

Kirándulásaink egynaposak, az éves programunkban tervezettek és kapcsolódnak a rendezvényeinkhez. Facebook csoportunkban minden kirándulásunkról részletes képes beszámolót közlünk.

• Bocskai István Múzeum Hajdúszoboszló 2014: a helytörténeti ismerete bővítése alapfeladataink közé tartozik
• Debreceni Református Kollégium és Könyvtár 2015: a Hajdúság szellemi életét meghatározó intézmény
• Országos Széchényi Könyvtár 2016: Nemzeti Könyvtárunk történetének ismerete alapvető egy olvasókör számára
• Zelemér, Gálospetri (Románia) 2017: Gönczy Pál szolgálati helyei
• Nagyszalonta, Nagyvárad (Románia) 2018: Arany János emlékhely
• Hortobágy Vókonya puszta pásztorkápolna 2018: Galánfi András bemutatta a pásztortársadalom hitvilágát
• Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum, Fiumei Úti Nemzeti Sírkert 2019: kirándulás a költészet napján, Gönczy Pál síremlékének felkeresése
• Létavértes 2019: Galánfi András által vezetett mesterségek tábora, népi fazekas kerámiák kiállítása (Rozsnyai gyűjtemény)
• Kassa, Rodostó-ház, Bocskai emléktábla (Szlovákia) 2019. Rákóczy emlékév
• Sátoraljaújhely, Magyar Kálvária 2020: a Trianoni békediktátum 100 éves évfordulóján.
• Nádudvar Fazekas-ház 2020: Látogatás a fekete kerámia műhelyében ifj. Fazekas Istvánnál.

4. Az Olvasókörök Szövetsége

A Hajdúszoboszlói Polgári Olvasókör 2015-ben csatlakozott az Olvasókörök Szövetségéhez. A szövetség országos hatókörű szervezet.

4.1 Az Olvasókörök Szövetségének közgyűlései

A szövetség évente két közgyűlést tart, egyet tavasszal és egyet ősszel. Ezekre az alkalmakra meghívja a tagszervezetek vezetőit. A Hajdúszoboszlói Polgári Olvasókör képviselői 2015. évtől kezdődően jelen vannak a közgyűléseken, amelyeket változó helyszíneken tartanak.
2017. november 16-17-én a Hajdúszoboszlói Polgári Olvasókör volt a házigazdája az Olvasókörök Szövetsége őszi közgyűlésének. A hivatalos program kulturális rendezvényeként az olvasókör megemlékezett az 1517. október 31-én Luther Márton elindította reformáció 500. évfordulójáról. Ez alkalomból került bemutatásra a Külgazdasági és Külügyminisztérium gondozásában, a Magyar Nemzeti Múzeum közreműködésével készült „Soli Deo Gloria” A magyar reformáció öt évszázada című kiállítás. A Művelődési Ház zsúfolásig megtelt nagytermében Varga Imre, a Hajdúszoboszlói Önkormányzat humán közszolgáltatási irodavezető-helyettese és Deák György, az Olvasókörök Szövetségének társelnöke köszöntötte a megjelenteket. Az olvasókör tiszteletbeli elnöke, Szél Júlia és a Hőgyes Endre Gimnázium két diákja verseket szavalt. A kiállítást Bába Ágota, a minisztérium munkatársa, a Hajdúszoboszlói Polgári Olvasókör elnökségének tagja, a kiállítás egyik szerzője és szerkesztője nyitotta meg.

4.2         Az Olvasókörök Szövetségének nyári találkozói

Az Olvasókörök Szövetsége minden nyáron háromnapos találkozót szervez, általában valamelyik tagszervezet székhelyén. A találkozók időpontja mindig hétvégén van. Pénteken délben a szállás elfoglalásával kezdődik, délután ismerkedés a házigazdák székhelyének városával, este gálaműsor, amelynek keretében az előző évi házigazda-olvasókör képviselője ünnepélyesen átadja a vándorbotot megőrzésre az új házigazda képviselőjének. A vándorbot a megőrzési helyek emlékszalagjaival feldíszített, díszesen faragott bot. A vándorbot átadást követően a tagszervezetek színes műsora következik Másnap, szombaton az adott vidékre jellemző hagyományőrző kulturális program zajlik, a nap végén zenés-táncos vacsorával. Vasárnap ebéddel ér véget a találkozó, ekkor van lehetőség baráti beszélgetésekre, tapasztalatcserére. A Hajdúszoboszlói Polgári Olvasókör, már 2014. évben, vendégként részt vett a nyári találkozón, és 2015. évtől kezdődően a szövetség minden rendezvényén képviseltette magát, 10–12 fővel. Létszámkorlátok miatt 2019-ben hat fő utazott az Olvasókörök Szövetségének nyári találkozójára, Kárpátaljára. 2020-ban a Mohácson megtartott találkozón három fő vett részt.

5. A Hajdúszoboszlói Polgári Olvasókör kapcsolatai

Hivatalos székhelyünk Hajdúszoboszló Hősök tere 1, ez a Városháza postacíme. Itt összejöveteleket, rendezvényeket nem tarthatunk, ez tehát névleges szívességi helyhasználat. Postai forgalmunkhoz postafiókot bérelünk. Rendezvényeink helyszíneihez a Szép Ernő Kollégiummal és a Kulturális Központtal vagyunk szerződéses kapcsolatban, de a Bocskai István Múzeum és a Hajdúszoboszlói Református Egyházközség is többször biztosított helyiséget olvasókörünk rendezvényének.

Szerződéses kapcsolatban vagyunk a Hőgyes Endre Gimnáziummal, konkrét kérésünkre diákokat küldenek felolvasásra, versmondásra, és a diákoknak ez a szolgálat beszámít a kötelezően végzendő szociális gyakorlatba.

Az olvasókör tagjai a városi ünnepségek aktív résztvevői, és az olvasókör az ünnephez kapcsolódóan mindig koszorúz is.

Az alakuló ülésünkről a Debrecen tévé is tudósított, és a Hajdú-Bihar Megyei Napló is közöl írásokat olvasókörünkről. Hajdúszoboszló város médiumai rendszeresen tudósítanak rendezvényeinkről. A városi tévé hat év alatt több mint 12 alkalommal készített riportot, a városi lapban is rendszeresen jelenik meg cikk nyilvános alkalmainkról.

A youtube internetes csatornán megtalálható, a városi tévé által készített videók listája és azok webcíme:

• Tartsd meg azért népedet: Dinnyés József koncertje https://www.youtube.com/results?search_query=tartsd+meg+az%C3%A9rt
• Himnuszokat elemeztek: Kiss Gy. Csaba előadása
  https://www.youtube.com/watch?v=_yH-ZK1M9a8
• Előadás a Köselyről: https://www.youtube.com/watch?v=SrL14nWgfgY&t=160s
• Wass maraton 2016: https://www.youtube.com/watch?v=JdlKlYJTz5U
• Wass maraton 2017: https://www.youtube.com/watch?v=0o4ZVJ7CC2M
• Wass maraton 2018: https://www.youtube.com/watch?v=AhqWMrWO2Co
• Az Álmosd-diószegi csata évfordulóján: https://www.youtube.com/watch?v=0JAEQDcYznw
• Széchenyire emlékezett a Hajdúszoboszlói Polgári Olvasókör: https://www.youtube.com/watch?v=FQMWKpeAJ8I
• Gönczy Pálra emlékeztek: https://www.youtube.com/watch?v=ZxDhjV97_MM&t=2s
• 150 éve van iskolakötelezettség Magyarországon: konferencia az 1868. évi népiskolai törvényről: https://www.youtube.com/watch?v=KfS4aNbwWrQ&t=5s
• Gönczy emléknapok: https://www.youtube.com/watch?v=q6xml1Zqb7c&t=13s
• Felejthetetlen kiránduláson vettek részt: Gönczy Pál sírjánál Budapesten a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben: https://www.youtube.com/watch?v=0ogvRHFZYFs

Az olvasókör Hajdúszoboszló város civil szervezeteivel is kapcsolatot tart. Gönczy Pál szobrának koszorúzásán részt vesznek a pedagógus nyugdíjas klub tagjai. A Wass Albert felolvasó maraton szervezésébe mindig bevonjuk a Főnix Versmondó és Népdalkört, és a Magyarok Szövetségének Hajdúszoboszlói Szervezetét. A MOL nyugdíjas klub tagjaival közös kirándulásokon veszünk részt. Többször voltunk vendégei a Gazdaháznak.

6. A Hajdúszoboszlói Olvasóköri Füzetek

A Hajdúszoboszlói Polgári Olvasókör 2019. február 22-én ünnepelte megalakulásának 5. évfordulóját. A jubileumra jelent meg a Hajdúszoboszlói Olvasóköri Füzetek című kiadvány. Az ünnepséget Bodó Sándor államtitkár úr nyitotta meg. A Hajdúszoboszlói Olvasóköri Füzetek 2019.  jubileumi kiadványunk. Alapvető célja az olvasókör ötéves (2014–2018) működésének bemutatása. Illetve annak igazolása, hogy az alapszabályban megfogalmazott célokra figyelve működünk, és az ott megjelölt feladatokat hajtjuk végre. Az öt év alatt több mint 40 rendezvényünk volt, szerveztünk kirándulásokat, és részt vettünk az Olvasókörök Szövetségének munkájában. Ez az első füzet, lexikális jelleggel mutatja be tevékenységünket. Szerkezetét tekintve hat fejezetből áll, a 3. fejezet a rendezvényeinket veszi számba tematikus csoportosításban. Minden rendezvényünknek volt hajdúszoboszlói aktualitása.

2019. évi rendezvényeink bemutatását a Hajdúszoboszlói Olvasóköri Füzetek 2. számában mutattuk be.